Gáll Bernardinus: Buzakalászok mellyeket az aratók után öszve szedegetett és fürtökbe kötözgetett az az Egész esztendőbéli Vasárnapokra intéztetett Apostoli Beszédek.... / közrebotsájtott Gáll Bernardinus. - Szegeden : Nyomatott Grünn Orbán, 1817. Koll.1.(L.sz.Cs.Gy.1286)

Második rész

PÜNKÖST UTÁN XVIII. akarná betsűlni : ki nem tudgya, hogy a* mi testi érzékenységünk, úgymint, füleink hallása, szemeink látása, gyakorta hibás, és tsaló? ki nem tudgya, hogy a' külső, bátor helytelennek tetző jelek alatt, leg szentebb ártatlanság lehet el rejtve? ugyan is; a'külső jelekbúi, ki ne ítélte volna Jósefet buja ifFiúnak lenni, midőn nem tsak vádoltatását hallotta volna, de saját palástyát is látta volna , mellyet aszszonya annak nyakárul le ragada? az aszszony lármázása, a* magányos társalkodás, a' bontot nyoszola, mit jelenthetett egyebet? a'külső jelekbűi, ki nem ítélte volna fajtalannak ama Susánnátis, midőn magok à bírák arról vádolták, sőtt búja tselekedetit esküvésekkel is bizonyították? a' bé zárt kert, a' magányosság, " a' szolgálóknak magátúl távoztatása, az egy ingre való vetközés, mit jelentettek egyebet? jaj lett volna ama tiszta Judith aszszonynak is, ha láttuk volna, hogy magányossan az Assiriusok Tábora felé sietett : a' tziffra öltözet, a' kenyőtsékkel tsinosíttatott ortza, a' Holofernes sátorába vaíó zárakodás mit jelenthettek egyebet, hanem hogy hoszszas özvegységét meg unván, a' fegyveresek táborában keres tzinkosokat ? bizonyossan illy ítéletet hozott volna mind egygyikünk a' külső jelek szerént? de nem a' szent Lélek Isten bizonittya é, hogy egyiknek úgymint másiknak tsupa Isteni felelem , tsupa szentség, és ártatlanság vala élete? ennyit ér íme a' külső jel, ha szintén tsalhatatlannak látzatik is lenni szemünk előtt: ha tehát a* szerént itéllyük felebarátunkat, bizonyos