Gáll Bernardinus: Buzakalászok mellyeket az aratók után öszve szedegetett és fürtökbe kötözgetett az az Egész esztendőbéli Vasárnapokra intéztetett Apostoli Beszédek.... / közrebotsájtott Gáll Bernardinus. - Szegeden : Nyomatott Grünn Orbán, 1817. Koll.1.(L.sz.Cs.Gy.1286)

Második rész

25o - PÜNKÖST UTÁN XV, lészen az én mai beszédemnek fel tett tzéllya. Azokra nézve beszédemnek első részében élőtökbe adom: hogy igen szerentsétlen emberek legyenek azok, kik, Test szerent élvén, lelkekben meg hiinik. Másodszor meg mutatom : hogy még sokkal szerentsétlenebbek legyenek azok, kik, test szerént élvén, a' lelki halálbul ftl kelni nem akarnak y 's figyelmezzetek. ELSŐ RÉSZ. Hogy igen szerentsétien emberek legyenek azok, kik, testképpen élvén, lelkekben meg halnak, vagy abbűl kitetzik, mivel nem a' halálnak árnyékábaa , hanem a' halálnak halálában halnak meg. Azért, hogy örökre meg ne hallyatok , a

9 lelki háláltál irtódtzatok. Azt mondhattya ugyan egy valaki közülletek: hiszen a' lélek természetére nézve,'s hitünk ágozattya szerént, halhatatlan, soha meg nem hal; tehát a' léleknek hogy lehetne halála? úgy vagyon K. A. de, ha a' szent írásnak hiszünk , a' mint hinni is kelletik: Anima, quae peccaverit, ipsa morietur. Az a' lélek, melly vétkezik, valójában meg hal. Tehát a' lélek halálárúi való kételkedésünk tsupán tsak onnét történhetik, mivel mi a' léleknek halálát testi szemeinkkel nem láthattyuk, vagy pedig, mivel sokan vétkeznek, és még is a' leiki haláltúl még tsak meg se döbbennek. Azért felellyetek meg nékem, és mondgyátok meg; miért mondatik a' nagy súlyos Istea ellen való vétek halálos véteknek? nem