Gáll Bernardinus: Buzakalászok mellyeket az aratók után öszve szedegetett és fürtökbe kötözgetett az az Egész esztendőbéli Vasárnapokra intéztetett Apostoli Beszédek.... / közrebotsájtott Gáll Bernardinus. - Szegeden : Nyomatott Grünn Orbán, 1817. Koll.1.(L.sz.Cs.Gy.1286)

Második rész

•17 8 PÜNKÖST UTÁN X. elegendő mentségünk volna a' mi tehetetlenségünk: de az Isíeni hit azt mondgya, hogy az Isten nékünít semmit cilyast nem parantsol, a' mi az erőnkön felül volna: mert az Isten minket az ó kezeivel alkotván éppen jól tudgya a mi gyarlóságunkat: és, mivel az Isten minden urak között leg jobb , 's leg igazabb Úr, valójában minden parantsolatit, mellyeket hozzánk juttat, úgy a' mi gyarloságinkhoz alkalmaztattya, hogy azok nem máshoz, hanem a' szeinéilyhez, az esz. közökhez. a' tehetséghez, a' tulajdonsághoz, a' testi erőhöz, az emberi értelemhez legyenek szabva: ugyanis; ha ájtatoskodni akar egy valaki, szükséges, hogy arra néki alkalmatos ideje legyen. Azért, ha sorsunkhoz képest sok rendbéli tisztségeink, sok hivatalbéli munkáink, fáratságos mesterségeink, el kerülhetetlen számos tseledgyeink a'gyakor foglalatosságokhoz kötnek, bizonnyár.a nem kivánnya az Isten, bogy órákat és órákat töltsünk az Oltárnál, hogy a' napnak nagyobb darab részét az imádságra, és a'szent könyveknek olvasására fordítsunk, hogy minden Isteni szolgálatokon, 's minden Templombéli ájtatosságokon meg jelennyünk : mert ezek erőnkön felül kívántatnának. Ha a' szegényekhez való felebaráti szeretetnek tselekedeteít véghez kell vinni, nem kívántatik a' nagy summa pénz, a' fényes jôvedèlerrç, roppant határok; mert ha magunk is szegények vagj'unk, ha alig pótolhattyuk a' magunk szükségeinket, nem kivánnya a'Felséges Isten, hogy nagy ala-