Gáll Bernardinus: Buzakalászok mellyeket az aratók után öszve szedegetett és fürtökbe kötözgetett az az Egész esztendőbéli Vasárnapokra intéztetett Apostoli Beszédek.... / közrebotsájtott Gáll Bernardinus. - Szegeden : Nyomatott Grünn Orbán, 1817. Koll.1.(L.sz.Cs.Gy.1286)

Első rész

VASÁRNAPI BESZÉD. 15 mostanában, ha elevenen a' tűzre vettettek volna. » Mert, Jób Pátriárka mondása szerént. Mindenne'mó fájdalom reájok rohan. És valójában; mert, ha e' világon olly meg nyavaiyodott, gyenge, és érzékeny testek vannak, úgymint: példának okáért, a'közvényes embereknek tagjaik, mellyek még a* leg kissebb érentésnekis olly mód nélkül való fájdalmait erezik, hogy azokra leg ottan fel rivalkodnak, és keservessen jajgatnak. Úgy é? a' lágy, gyenge, vékony lepedő örömére, vigasságára, kedvére vagyon az egésséges embernek : de a' közvényes ember még azt se szenvedheti: sőtt; azt mondom , ha meg nein éri is valaki a' közvényes embert, tsak tétesse, mint ha hozzá akarna nyúlni, vagy kapni, már is úgy fel síkolt belé, hogy kiáltására az egész ház fog hangzani: ki tsudállya tehát, ha a' boldogságbúi ki esetteknek testeik, mellyek még a' közvényes testeknélis érzékenyebbek , és nyavalyás'bbak, akár melly tagjaiknak illyetésébul is olly nagy szörnyű gyötrelmeket éreznek, hogy azokra, a' nagy sikoltás közben, még a' fogaikat is öszve tsikorgattyák. De, K. H. ha az el kárhozottaknak érzékeny testeikhez tsak egy újjal, vagy fél kézzel nyúlnának ; ha egy vékony gyenge patyolat, selem lepedő teríttetnék; ha egy gyenge vékony hajszál legygyentetnék, még tsak törhető volna. De, midőn, a'sebessen égő tűzben, az el kárhazott lelkek, a' pokolbéli ördögök, szünet nélkül reájok hú'« Ivónak, 's kémélletlenül reájok tódulnak,