Dugonics András: Cserei egy honvári herceg / meg-magyarosította Dugonics András. - Szegeden : Nyomt.Grünn Orbán költségével és betüivel, 1808 (L.sz.Cs.Gy.851)

ÏO fürkészte berniek, a'lovaknak nem csak tulajdonságjojtat, avvagy puszta hibájokat; hanem a' mög-gyógyításnak leg-szerencsésebb módgyát-is. A'Kutyáktúl fogván, minden baromnak tulajdonát, és hasznát értötte. 5 v. Ország álladi Ima. Mind belső szép erkölcsökkel, és tudományokkal, föl-ékesítve,-mind külső-képpen a' kardolásokban, lándzsa-hajtásokban, és a* Lovaglásokban gyakorolva lévén; mitévő légyön ez-után, arrűi gondolkodott. Azt (ügyének elő mozdítására) leg-hasznosabbnak lenni ítélte: ha m eg-jelenik , és ott (a* Fejedelmi udvarban) valami szolgálatot fólvövend. Hogy a' követköz endőket könnyebben mög-érthesse az olvasó; Magyar-országnak akkori álladalmát sziikség-képpen elő-adnom köfletik. Taksonnak nevezték az ekkori Magyar fejedelmet 2) — Loltannak és Hanzárnak fiók » / l) Ennek neve változó. O az írnoknál Toesutt* Turocinál Toxun Poríirogenitánál Luitprandnál-Aventinnál néha Taxus, néha Taxis. Sigebertnél Tapis. Aloldusnál Úr, inne't Urzus. En Takson nevét fen-tartom: mert azt a'helyet is , melyben múlatni szokott, és eltemettetett, me'g mosfc-is