Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

29

o . ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK De ! te légy ítélő bírám, kedves Etelém : ha azt, kivel egy íz er meg-esküdtem (e' fzót ki iiem lehetett ez-elött mondanom) el-hagyhaffam-éne fzerétheífem-é ? —• Kérlek az lítenre : cfeudesítsd-le, ha lehet, lelkem' isméretét. — Ha pedig elmémet fontos okaiddal meg-nem-győzheted; ne hóhérollyátok többé fzívemet; hanem: vefzni hagygyatok. — E' lehetett talán fzent akarattya élő Iítenemnek — Meg-lett — ineg-esett. —- Talán meg-másolni nem leltet. — Te nagy Ifterií ha csak. egy. mált-fzemnyi irgalmafságod vagyon az Egek' rejtékiben; fegíttski ezen Örvényemből. — Hová legyek immár! — Bizonyoffan meg-halok, és, magammal egygy'úct, Etelinémet-is el-vefztem. — És, íme ! — az utolsó' pillantás — TIZEN-IGYGYEDÍR RÉSZ. AZ UTOLSÓ DOLGOK. K ;,, u , AM-se-mondhatta ama' fzavakat, midőn Zalánfi , el-vég ez vén dolgát Gyulánál, hírtelen reájjok nyitotta az ajtót; és nagy tüzefséggel (mert a' fzavak' hangját meg-hallotta vala) az ofztályla bé-röhant. • Le-nem-írhatni azoti kegyetlen érzékcnségeit, mellyekkel éktelenől viaskodott : mi-