Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

29

o . ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK Monda Etele : Jól tudom a' fiúi kötelefséget, édes Etelkám. —• De tudd-meg Te-is : hogy jnidqn Gyula ellen felháborodom , nem Atyádat böcftelenítem, hanem Gyilkofodat gyalázom. — Soha meg-nem cfaltalak. •— Moft fe hazudok. —- Árpádnak leánya vagy — és Zoltánnak teftvére. — Azért jöttein : hogy képzeltt Apádnak horgas körmei közül kiragadgyalak. — Egybe-illefz, Fejedelmi eredetedre nézve, nem Zaláufival ; hanem Etelével. — Kedves Etelkám} moft tudom immár ; jni epefztette fzívedet. Az; hogy Világosnak Sátoroságára állottam« — Ne hidd ; ue-is gondold. Soha nem fzerettein Világolt. §oha ineg-neinigértem néki Sátorofságomat, Tudgyák az Egekhogy Gyulának, ama' képzeltt Apádnak, ravafzságától fzármazott e' hallatlan hazugság, e' véletlen hír. — Meg-hainisította pecsétes levelemet. —- Máft írt a' papirosra, fem-mint pejnéllettiik. —- Nem tijröm, nem fzenvedem az Egeket oftromló gonofzságokat, —- Te másé nem lehettfz; hanem éppen azé, kit mindenkor állhatatoffan fzerettél ; kuvetkezemiő-képpen ínég moft-is, noha meg-^cfalattál, bizonyoffan , kedvelfz. Mert valamint hogy élek; olly bizonyosnak tartom : hogy, noha fzínednek más látalékját mutattad; de állhatatoffan fzeretq fzívedet meg-nem-ináfolhattad. Magamról Ítéllek tégedet-is. Ugyan-azért: kéfzebb vagyok megírni *