Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

29 o . ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK Oh Egeknek tündöklő fénnyei! láthattyá­tok*é ifzonyü gyötrelmeimet, és ineg-orvosolni nem akarjátok ! Mit vétettem én tellyes éle­temben : hogy tollem el-idegeníthessétek édes Etelémet? Avagy mi jót tett ezen Orczárúl­orczára-sétáló Világos tellyes élete' renddében, liogy ugyan azon édes Etelémet uéki fzánhat­tátok? Illy latba vethették tehát az érdemet a' ravafzsággal ! hogy ez amazon diadalmaskod ­gyon, és Világos Etelkát egéfzfzen el-vefzefz­fze ! Felele Világos: Ne keserítsd úgy annyi­ra fzívedet, édes Etelkám. Nem azért jöttem, hogy a' fzerencsétlenségeken siránkozzunk; liá­néin inkább: hogy egy-máft köz-örömeinkkel vigafztallyuk. Iraed te-is meg nyerted, a'-mit régcől-fogva ohajtottál. Én-is ahhoz férhettem, kit mindgyárt eleinte fzerettem. Bóldogok let­tünk inind-a'-ketten. Te ékes Zalánfiddal ; én kedves Etelémmel. E' fzerencsés történetek inkább vígasságunknak, mint fzomorúságainknak okai legyenek. Monda Etelka : Bóldogok lettünk mirid-a -ket­ten ! — Te Iftentelen rofz leány! el-vehet­ted tehát Etelémet? Reá-bírhattad azon ifiúnak fzívét: hogy Apádnak akarattyára állyon, és így néked meg-igérje a' Sátorosságot? Meg­győzhetted Fcjedelminket-is ; hogy a' Szövetsé­get jóvá hagygyák , és engem' a' tanácsból ki­re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom