Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

374 ETEIXA' TÖRTÉNETÉNEK EMVúttenek e' reméntelen dolgokra azok, kik Etelének, és Etelkának fzeretetefcec vóittaképpen ismerték. De Etele elifzonyodotc ; és valami fzerencsétlen ki-meneteltől tartott. Han7Ár (Etelére nézvén) el-mosolyodotc. Zoltán (Világosra tekintvén) fejét csóválta. A' többiek, fzíveknek külömb érzékenségeik fze

rent: vagy Örül ten ek ; vagy áimélkodtanak ; vagy haragud tana k. De ezen indulatok mik vóltanak; ha azon irtóztató háborodássokkal egybe-tétettenek: mellyek Etele' pecsétes levelének elolvasásából fzármaztanak. Mert : a'-inint mondáin, már ennek-előtte kezehez vévén Gyula a' tifzta papirolt: midőn leányától meg-értette vólna : hogy abba , EceL-nek engedelinébŐl, azokat írhatná ; mellyeket e' környulállásokban leg-alkalinatossabbaknak vélhetne; maga' kévánságánalc bé-tellyesítését fzi'inetleii fzemei előtt forgatván ; azokat írta bele, mellyeket moftan e'-keppen elolvasott : En penig Etele , a' Karjeliek' Fejedelme, látván Huba-vezérnek hozzám való atyai kegyességét, es reméntelen hajlandóságát : hogy jó akarattyát vóltta-képpen meg - halálhassain ; minden czikkejnek bé-tö!ttését Karjeli emberségemre fogadom. Ha kegyelmes Fejedelmünk olly fzándoí/kal vagyon: hogy e' Tartományt (a'-mint-is nem kételkedhetem adakozóságáról) hatal-