Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

29o . ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK akár-niellyik, elegendő oka bizonyos halálomnak. — Szánd-meg, kérlek , haldokló leányodat. — Te nagy Iften ! csak inofl: cekúits-le fényes Egeidből ! — Segítsd a' vefzedelemben forgó fzerenesétlen Teremtményedet. Ezekre Gyula, valamint a' Sajt-kukacz,űgy fel-pattaua. ügy cettfzett: mint-ha magyar-atyai kegyességéről el-feletkezett vólna. Ezekkel nyi latkoztatta-ki utolsó ítéletét: Csak látóin nyakasságodat. Nem akarfz jó fzerivel engedelmeskedni. Én, a'-mi tifztem, azt cselekfzem. Te lássad, ha jóval végbe vifzed-é kötelességedet. — Akarom; és, mint Atya, parancsolom

: mondgy-le Eteléről; esküdgy-meg Zalánfival. Gyulának e' fzavai után, hirtelen meg-ál* lott Etelka' könyveinek Zápora, Az atyai parancsolatnak csak ma leg-elsőben érzett hathatósága egéfzlen meg járta fzívét, 's-meg is-törte keménnyét. Fel-eme!kedvén a' porból, nagy alázatossággal meg csókolta édes Attyának kezeit; és ofztán , fzívének is nagy csendességével, ezeket mondotta: Jól vagyon, édes Atyám. El-fogadom atyai parancsolatodat, mellyel (tellyes életemben) csak moftanában éltél. Nem tartanám magamat a' fiúi névre méltónak, ha első* parancsolatodnak nem engedelmeskedném. — Még csak egy kérésem vagyon , édes Atyám. Mutasd-meg ennek bé-tüluésévél; hogy igaz Atya vagy, és való-