Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

29o . ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK helyeit leg-kissebb nyiffantásodat hallottam? Ezeket érdemlettem-é-meg örökös fzorgalmatosságomért, mellyel még a' izéinek sem hattalak meg-tűnni; hanem inkább mindenkor téjbe-vajba fereiztettelek ?-—Ah ! Etelka! mikor veíztetted= el régi fzívedet? — Iítenem ! hová lett régi leányom ! Hol keressem, hol talállyam-fel regi Magzatomat? Hová lett Etelkíin, egygyeFeii-egy világi gyönyörűségem ? Illyet neveltein-é fejemre , ki utóllyára-is fzívembe üti a' kéft ; és, nagy erol'zakkal, nagyobb kegyetlenséggel, őfz hajamon-fogva , más világra üz, kerget, és hur» ezoL — Nézz még egyfzer reám Etelkám. Meg-ne feletkezz Gyuláról, ha nem Atyádról-is; leg-alább jó barátodról. —- Ne légy hál'-adatlan sok jó téteméniiyeim után. És tudd meg : hogy a' világi törvény azért nem fzabott böntetéft a' hál'-adadan Magzatok ellen, mert azoknak meg-veréseket csak éppen magára vállalta az igaz Iften. Ezekre inkább meg-ijedett Etelka. Az-után: így felelt: Szerelmes édes Atyám! meg-nekeseredgy. Fel-ne-háborítsd atyai fzívedet. Szeresd, mint ennek-elotte fzeretted, édes leányodat. Ne gondold, hogy gondolataidnak eröfzakossan akarjam ellene fzegezni gondolataimat. Csak azt kérem , azt óhajtam fzereitcsétlenségemben,: hogy meg-lágyúl!yon fzíved, és engem' porrá ne zúzz, darabokra ne törj. —