Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

If

. KÖNYVE. IV. SZAKASZSZA. 343 valamitol irtózzon , hamarjában nem tudta. Azután: az álmélkodáít fzorgalomra fordítván, Zalánfinak azon nagy reménségét nem héjjaban valónak lenni állícotta. Rettegett , midőn Gyulának-is gond datait , és, a'-minc sajdította, ravafz mefterkedéseit fejtegette. Nein tudta, mihez fogjon elsőben. De ofztán: jól áhai-émvén mindeneket, csak alig várhatta, hogy Wilágosvárra röp'íillyön; Etelkának nyakába ugorjon; meg-ö!ellye a' Fejedelmi Kis-afzfzonyt, és öfzfze csókolgassa. Nagy hevességgel kezdett tehát a' menetelnek sürgetéséhez Zoltán előtt. Azt akarta ; hogy e' régi titkot mennél hamarébb fel-íedezzék. Fel-is-pattaut egyfzeriben mind a' Dajkára , mind pedig Zoltánra : hogy amaz olly sokáig hallgató t, eme' pedig illy kérőre fzóllott. Minden fzfinf-pillailtás egefz efzcendőnek tetcfzett, mellybeh Etelkával, ama' sok vefzedelinekben forgott ártatlan Kis afzfzonyal, nem befzélhecett. Tűzessen meg átkozta azon napot, raatosságával, az én gondolatom fzerént, újra bé ültettettem. Meg érdemiette Etelka, azon ritka Magyar Virág fzál, hogy neve Utóinknak emlékezetére hagyasson. Tellyes bizodalommal-is vagyok, hogy azon hat-ezer fák , mellyek moflanában fel-éltek , ez-után-is mind fzaporíttassanak, mind pediglen megtartassanak. Ez Nemes Szeged-várossának ÓrÖk em•e. e'ére válik.