Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

340 ETELKA TÖRTÉNETÉNEK ség, nagy az atyafiság kozttök — line ! édes leányom! déli világosság, Vegyfzer-'s-mind iga^ság-is előttem: hogy a' nagy ízeretet; avagy inkább a' nagyobb eí'zteletiség ki-ugrafztotta agy-velÓJbői az okos gondolatokat. Mindenhez kapfz immár, mint a' Dunába haló ember ; de egyfzer-'s-niind, valamint a' vak légy, minden ellenzőbe beleütközöl. Ugyan-azért: atyai kötelességemnek tartom: hogy téged'ezen állapotodban akkor féltselek leg-inkább, midó'n leg kevesebbet félfz. N— Édes magzatom! Bízz Atyádnak jó vólttában. El-is-hitesd magaddal: hogy, ezen környűl-állásokban, nem egyebet fogok cselekedni; hanem éppen azt: a'-rnit jónak gondolok, és hafznodra fzolgál. Légy addig-is nyúgott elmével, és édes Atyádhoz tellyes engedelmességgel. Ne légy jó fának férges gyümölcse. Juttasd efzedbe azt-is: hogy az engedetlen beteg kegyetlenné tei'zi az Orv ott. Az Arya-is penig, ha fel-nem-oldhattya, el-vághattya a' csomot. Mindezekre el-hült, el-ifzonyodott Etelka. Nem tudván mire vélni ízavait, egéfz'en el-halaványoiiott; az utólsó fénj'egetéfl: hallván. Ki-tündöklöttenek elsőben fzemeiből könyveinek gyöngyei ; az-után ki-is búllottanak. Rettegett az ifzonyó folyadékoktól. Moft tapafztalta leg-inkább, hogy csupa nyomorúságokra 12'úletett. Attyának illy irtóztató borúlctában, nem '• « • • ' i