Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

gp . * . " p > : 326 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK T f

r ' . , - ' 1 K' 4' Nem kevés idő múlVa, magához térv.étïEtelk§, így Pzóllott: Moít j ütöttünk olly körn

yüí-állásokba, édes Etelém, mellyekben, ha a' Magyarok' Illene rajtunk nein segít; - Te penig hozzám való különös hajlandóságodat, és állhatatos í'zeretecedet ' újra ki-nem-mutatod; következendő Sátorosságunkról nem-is gondolkodhatunk. — Édes Etelém ! ki-nem-vällhatom jobb barátom eló'ct azokat, mellyek bús lzívemet terhelik. Ne reám neheztelly, ha talán fel-háborodhatok Tudgyák az Egek; melly igen tartok kedvetlenségedtől. Élni nein akarnék-, ha hozzám való fzívességedet el-vefzteném. De, ha ki-nem-vallom; attói irtózom: ne-hogy egéfzfzen el-veízefzfzelek. —• Édes 'Eteléin! moít ízánd-meg néha kedves Etelkádat. Hitesd»el édes Atyámmai : hogy Te, Karjeli Fejedelem lévén; állhatatossal! fzeretheted egy Köz-nemességíi Magyar Vezérnek fzegény leányát. — Tudgya az Ilten, hogy én fzeretetedrol nem kételkedem. Régtől-fogva isinérem igaz ízívedet. Soha nem tapaí'Zcaltam benned semmi álnokságot; semmi fzinléít; semmi csalfaságoc. ße-is-illik csudának ama' fzer-felett való állhatatosságod, mellyel ekkoráig fel-hagyaclanól fzerettél. Ugyan-azért; olly bizonyosnak tattojn azokat; meilyeket nékem ennek előtte meg-ígértél : hogy akkor vélhettem meg-nyertteknek lenni, midőn tolled,meg* . igértectpnek. — De meg-engedgy Gyula' Gyanúi-