Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

II. KÖNYVE. h SZAKASZSZA.. ïç. De Tuhutum (az illyetén csaták között raèg-vénhedett jó Vezér) két-feié í'zakafztotta maga' Seregét. Annak egy réfzét maga mellé csatlotta. A' másik Felekezetnek àzt parancsolta: hogy, oda fellyebb , ágy úfzfzák - által a' Folyót: hogy az Oláhoktól éfzre ne-vétessenek. Az után : Hátúllyokra kerülvén, hirtelen reàjok üssegyáznak, 's-azon Vannak: hogy nein annyira fzembeillással, mint Hadi-ravaí'zsággal, az-Után véletlen kiütésekkel , végtére a' fzukséges dolgoknak él-foglalásokkal meg-í'zalafzl'zák az ellenkező Sereget. - - - De a' mefzí'ziról való ütközeteket inkább ízeretik, az-11tán a' léselkedéseket, és körűl-veveseket. Tudni illik : inidon, el fzéllyefztvén á' rendnek végét, valaínellyík fzárnnyal iparkodnak sz ellenség' környűlkerítésére. Kedvellik a' tettetett hátrálásokat , és az hírtelen viizfza-fordúlásokat, az-után az el-fzdrtt csoportokat. Minek utánna Ellenségeiket meg-fzalafztották : minden más fzorgalmat abban hagyván , l'zíintelen nyomokban vannak, tellyes í'zívekkel, és lelkek* kel azoknak űzésekre figyelmezvén. Mert: meg-nemelégednek azzal, hogy (valamint a' Rómaiak, é$ több más Nemzetek ) mértékletessen űzzék, és a' meg-fzálafzttattaknak vagyonokat el-vegyék; hanem addig sarkallyák, még egy lábig e!-vefztik- Ugyan csak e' végre élnek minden meííerségekkel , és iparkodásokkal. Ezekből ki-tett/zik : miként jött a' mo'Jfani Magyarokra-'is azon Kőz- mondás : egy lábig oda van.