Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

§4 ETELKA' TÖRTÉNETÉMÉK te minden-napi vefzedelem között, rólla meguem feletkezhetteuek. Nem vólt mind eddig ideiek a' puha, és henyélő életre ; melly elsőben megvefztegeti a' fzívet, azután ki-rekefzti az Iítent. Láttfzattanak-is mind meg-engefztelve, mind a' Magyarokhoz fordulva lenni a' Meny-beliek: mivel azon fúvalmak, mellyek az Áldozat' elején kegyetlenkedni kezdettenek, egy-fzeriben raeg-fzuntenek; és gyenge fzellő.iöknek kellemetefségeikkel lebegtették a' Wilágos - váriakat. El-égett azombau az Áldozat, a'hamvak-isbé-eítek. Nagy figyelemmel vóltanak ofztán a' Magyarok. Azt kévánták hallani : mit mondana Etelka; mi nevet adna mind az Épületnek, mind a' ki-váld'ztott lftcnnek. Reménségek fölött béis-töltötte kévánságokat ; midőn, le rajzolhatatlan nagy méltósággal, a' Közönséghez fordulván; e' mii ciíztségének dicső* hivatallyát e'lzavaival bé-fejezte: Öríillyetek, és örvendezzetek Tí meg-gyŐzhetetlen Magyar Seregek ! kiket a' nagy Iílen , ismét ki-hozvún Szittyiánkból, ezen Orfzágunkba, mint édes Anya-földünkbe, bé-segített. Megrakta irigyeinket. Meg-is törce, meg is-fzalafztotta feles Ellenségeinket. Csak éppen azou Úrnak hatalmÉól fzármazhatott az: hogy Magyar Vitézeinkben oily nafy* elevenség, olly nagy ero, és bátorság találtatna, hogy ki ki azok közül, ha bár maga vagyon-is, Szabad ímagával lenni