Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

.3

8Ï "ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK* lia valaha! Az egéíz Sátornak moft vak •bizomiyára ki-mondbatatlan nagy fzliksége Ételé•nek erős, cs bátorságos fzívére. Úgy jfel-zavaródtak mindenek: hogy, eme raoslékos dolognak -le-ülepedesére, sok időt lehetett íz'úkséges•nek vélni. Mert; íű-képpen Etelka úgy el-halványodott : mint a' feher Liliomok fzoktauuk ; midőn élelmet adó gyökereikről le-törettetvén ; hdavány sárgaságra iparkodnak. Maga a' Dajka '(Etelka' fel-lábbalásának reménnyé: a' pad alá temetvén) efze nélkül Eteléjére ízalada;és nagy Jajjal arm kéri vala: jönne mennél hamarébb •Etelkához; égHeg-alább utolsó gyenge lehelleíét felfognál Eteie éppeti-ekkor jöve-ki a' le heveredett Vezértől. Csak fogai köztt fzürvén a' fzavakat, ti meg-intette Rimát'- neve, és fzokása fzerént, ne rimánkodgyon ; és a' Vezérnek vifzfza-térő egéfzségct új nyughatatlanságokkal ne háborgassa. Ezek-után ( örröket-is állítván Gyulának aj* tájához) megparancsolta a' Vitézeknek: hogy hozzá egy lelket ne-erefzízenek. Magok is kiváltt nagy csendességben legyenek. Ezt pedig Katona Parancsolatnak lenni gondollyák. Ezek-után Etelkához menvén; midőn a' korül-álló Leányoknak Személlyeket nézegelte 2 úgy tettízett Etelének ; mintha nem az Élők' Tartománnyába jött vólna ; hanem, ahhol az el-enyíí'zett Árnyékok Fölhő-módra lebegnek a' Hólt-