Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

1. KÖNYVE. IV. SZAKASZSZ U 402$ Végtére s el-hagyá nagy bofzonkodással Etelét; és, más ofztállyába menvén, le vetette teltét egy Izékre. Le-csuggotc a' feje. El-teríiitenek l,bai. Le-fityegtenek kezei. Nem mondhatott egyebet a'jajnál. Szüntelen foháfzkodott. De Etelét-is el-hagyta minden elevensége. Kendbe nemfzedhetee él-fzórtt gondolatait. Nem tudta mit igazíttson-el leg-elol. • Tartott Gyulának el-idegenedett fzívétől ; és keményebb tekinteteitől. Vifzfza-vifziza téregetett Rókának ama' rettentő fzavaira. Azoknak ekcelenségek; még-is kétséges vételek : Etelkájának meg-beítelenítése; meg-is nyilván-való ártatlansága; fzinte meg-íbjtotta fzívét. Nem tűrhetvén tovább a' faggatásokat ; le-vetette teliét egy ízekre. Egy kezét a' másikra tette az afztalon. sok viaskodó gondolatokkal el-erőtlenődött feje, nem annyira a' kezekre hajtatott ; mint tulajdon terhe miácc le-húllott. Mind Gyula', mind Etele' fzomorúságának híre csak hamar él-futottá a' Sátort. — Meghallotta Etelka! — El-hűlt ! El ifzonyodort. — Szinte el-felejcette magát-is ; és f/ívének minden bátorságát, ízokásához nem illő fotelemmel, megvefztegette. — Ama kettőnek fzomoriöága inkább meg zavarhatta fzívét; mint Rókának ízem telén befzédgyei fel-indíthatták. — T'úílénc éfz re-vette : hogy ezen keserveknek oka nem egyébb légyen ama gonofz Rókánál; ki Őtec, G c i izo-