Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

f. KÖNYVE, ÍV. SZAKASZSZA, 398 «em annyira fájlalom magam* sérvét; mint sorsodon siránkozom. édes Etelém.„ Meg-erefztette ekkor könyveinek sürü űzönét, pedig olly irtóztató záporral : hogy fzínte egéíz tettét el-mosnák a' hengergőf, és egyraáft-erő csöppek. Közbe-közbe ezeket jajgatta ; Édes Etelém ! — Te vagy tehát a' Pokof tetelékje — Te ama' Karjeli nyerítő *— Te egy veréb-terméfzetii! Iftenem.P Terem-tőm ! — Tehát hozzám-való fenrteleio fzívességed ezzel jutalmaztatik-é-meg a' gondatlan világtól ? — Édes. Etelém I én vagyok mind-eZekn.ek oka! — Ha én nem lettem vólna, ha téged' állhatatossal! nem, fzerettelek vólna ; mind ezeket nem mondhatta vólna ama' gonofz lélek. M rt nem hóltam-meg ; minek előtte ezeket hallottam [ — Mi orczaval befzélheteimel előtted ezen czímeidec. «—

Penig : ha nein másnak , leg alább néked kelletik meg-jelentenem e fzomom esetet: hogy te, okosságod fzerént ( mellyel az itten bőven meg-áldott ) talpra állíthassad dűllarfőben-lévő fzemérmemet, és immár le-is-tapodotc hírem-nevemet. — Mott segíts édes Ikenem ! — El ne-hadd árva leányodat. Midőn ezeket jajgatá Sátorában: íme azomban a' véres fzájú Róka Gyulának ofztállyába mène*, hogy, követségének siikeretl

en ki-menetelét elő-btfzéllené. Ott vala a' Vezérnél íkeC c 3 ie-v