Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

4SI .ETELKA* TÖRTÉNETÉNEK tatianságot csalogatni fzokta, végtére mégüsemílzteni, íme meg érzette fzagát, ha nem lát-ta-is magát. Mind-az'-által : hogy inkább kivehesse álnok gondolatait, így félele-viízfza : Hozzánk való jó akaratodat, erd mes Titkos-, ki*magyarázhatatlan nagy köfeönettel véfzem. És nagyobban örvendek : hogy ezen kek lemeces Követsége melíyben édes Atyámnak Vezérsége foglaltatott , nem másra; hanem illy érdemes drága Emberre bízattatotu Erzem-is magamban : hogy olly kötelességgel kelletik viseltetnem mindenkor fzép hírű kedves Személlyedhez: hogy ne gondoihisamn hatalmamban lenni azoknak meg«vetését, mellyekre okos, és barátságos fzavaiddal kérettetom. Én ugyan Fejedelmünknek hozzám-való kegyességét nagyobbra böcsŰlhe ern, sem- hogy ízándéka ellen törekedni -merjek» De (hogy bátran ki-mondhassam az-igazat) igen csudálkozom azon: hogy olly hatalmas Fejedelem előtt ( a'-minőnek ZoL tánt is mérjük ) íiiy Legény Leánzó (a'-inicso* dásnak magamat lenni tapafztalom) olly nagy kegyelembe ( mellynél nagyobbról ftenws álmo* dozhatom) illy hírtelen juthatott. Örvendett a' Gonoí'z Róka malmának jó forgásán. El hitette immár magával : hog.y a' meg* hajlott Szüzet újján forgathattya, valamint a' gyűrűt. Inkább, meg-meg inkább csípte belől $ gonofz, és lelke' gyökerét rágta. Még nagyobb