Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

1. KÖNYVE. IV. SZAKASZSZ U 32$ teiïi a' háf-adatlau Világtól — Illyen áma'fzegény Katonának dolga. Fárad, öli magát a' remén segért. Hidegét-irt el egét ; Havat - esőt egyaránt Izendved a' Böcsűletért — íme ! midőn a' véres Marsnak -piíos mezején fel-áldozza ifiúságát ; az után vénségére nem csak hogy nem kelletik ; hanem végtére ki-is nevettetik, « Akkoron ítattyák ineg vele a' fczo-ki-poháiat, midőn későre vefzi magát éfzre : hogy mindég halni fáradozott, mintha faron-ulvfe meg-nem gébedbe* tett vólila — Szeleket előző sebes nyargaiássai fuc-fárad a' Ló is. Mind a' cZafratigos fzerfzámoknak ékességekben , mind Urának íajta-űlttében gyönyörködik, Folyik rólla a tajték, Ki-hozza Urát sok Vefzedelmekbőh Le-rogyik ofztáiij avagy iná fzakad; csak a' m eg-fútt izéken, ott-is a' Szertïét dombon rágódik — Urának kedviérc ama'vidám Agár hol halmokat ug* rik, hol lesre Nyulat vár. Meg-vénhedik aZ^ után; a Fél dög' tartására sajnállyák a' Kotpakenyeret* A' kérges bocskoron nem annyira rágódik; mint kéménletlen kénlódik tompa fogaival —- Nézd a' Járom-fzeget fefzítő Szőke ökröt is : hogy vonnya fzántó-vasát, és körmös borona át. Ropog a' járom meg-törődött uyakában. Neki térdel a' földnek. Nem ; magának ízánt a' zab alá. Más hízik vér-ejtékje után. Vé, ;tére a' bhzaTzalmába se haraphat jót. Fobe-Utik a' vágón. — Addig éltem világomat énA a is :