Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)
344 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK • gos Szűz Anyának tifzteletére egy roppan tt Templomot építtettenek, mellyet az akkori időben FEHER-MÁRIÁNAK-is, SÓ MARIÁNAK* is, FEHÉR-EGY-HÁZNAK is neveztetlek* Árpádnak ehtemetése után, midőn mind a' Baj-vívásban a'Savót-is meg-itták; mind a' Torban a bort-is el költötték a' Magyarok ; mindnyájan a' Rákos mezein öfzve-gy'iíiitenek: hogy, Árpád* helyébe, Zoltánt, annak fiat, Fejedelemmé tegyek (7©)» Midőn ide-tova nagy fzorgalommal tekintenek; jelen lenni nem látták válafztott Fejedeiemjeket. Egygyik a' másikának ízeméibe tekintvén, azt kérdezgették mint-egy el-bámúlva: ha valiyon Zoltán' fejének árnyé( 70) Árpád után uralkodó Magyar Fejedelemnek nevét LUITPRANDUS, és SIGEBERTUS így írják : ZALÁRD* En el-is-hifzem : hogy annak e' vélt igazi neve, mivel LUITPRANDUS éppen ezen időkben élt, és Berengariustúl Konílántinapolba küldetett Porphyrogenneta Csáfzárhoz. Tudhatta tehát a' Magyarok' Fejedelmének nevét, ki gyakorta Olafz-orfzágra ütött, Luitprandusnak Hazájára. De mivel ( Degvignesnek bizonyítása fzerént) fzokásba vólt a' Nap-keleti Magyaroknál: hogy azoknak, kik nálok uralkodtanak, SZULTÁN nevet adgyanak ( melly í'zó , akkori nyelvünk fzerént, NAGY URAT jelentett); Árpád is (mivel magát a' Nap-njuígoti Magya. roknak Fejedelmévé tette ) ama' ZALÁRD fiára