Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

322 ETELKA' TÖRTÉNETÉNEK • lő efzein ifzom Fejedelem. Magad fogj a' legtçrhessebb .dolgokhoz. Karddal Fiam hozzá; ha fzóval nem győzöd. Vágd-el a

1 csomót, ha fel-nem oldhatod. Ha a' Dmián-túl-lévŐ Pannonoknak csekély maradékja egeízfzen alád hódúi ; kotve-higygy a' -ravafzoknak ; még faragatlan ocsmány nyelvekkel a' Magyar vérbe- nem keverednek*, h

zedd ki súgár tollokat: hogy alatt röpdössenek. E' körmös Sasokat röpühii . ne tanítsd. Ne higygy az ebuek, ha fzomorúnak látöd-is. Ebek ők , kutya néikűl-is. Tele-teltek a' Magyarok ellen irigységgel. Erről , még a' Világ, ienem-ni on daliak. Magok Rabok levén, neheztelik a' Magyar Szabadságot. Zalánfira se igen támafzkodgy. Hajlik még, mint a' nádtfzál. Inog, mint a' Fárfzeg. Legnagyobb tarcománnyából vertük ki az Apját. Nem vólt nyakassabb ellenségem nálánál. Sokai g ei nem felejthette a' Sajói földet, a' Duna' vizet, az Alpári Füvet (67). Úgy gondolkozz « . • .. a _ (67 ) Midőn Árpád a' Tifza és Duna között lévő Tartományt el akarná-venni Zalántói, ezen földnek Urától: követeket küldött hozzája, Ötet barátságossan kérvén: hogy Népének engedné a'Sajó vize mellett lévő földeket. Küldene pedig még két korsó vizet a' Dunából, és egy kfctés füvet az Alpári me zok-