Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I. KÖNYVE. Iii. SZÁKASZSZA. 313 A' zűr-zavarokban akarta aZtat meg nyer­ni, mellyet a' csendes időnek iólyamattyában el-riem-érhetett. Ooiiofz lévén, és istentelen, -semmit abban nem hagyott, a'-mitŐl tudta,hogy Izerencseje függene. Ha a'Meuny-belieket reá­nem-hírhatta volna : hogy igyekezeteit elo-moz­dítanák ; kéfz vólt az al-földi Gonofz Ördiígök­hez folyamodni ; hogy fél-tételeinek fzerencsés végé: láthassa. Ugyan azért : a'-.mint a' követ­kezendókbol viiágossan ki-fog-cettfzeni ; olly követ íefzegetett, mellynek terhe alatt az-után ,nieg-is-gebedstt. irtóztató nagy gondolatoknak tettfzéttenek ezek a 1 Titkos előtt. És valóban (ha igazán akarunk fzóllani ) nem-is-vólt hójag : hogy egy­föerre fel-fújja; sem gyermek-játék: hogy ha­mar el-kezdgye, és hamarébb elvégezze. De annak , kihez, még fogantatása' ízem pillancásá­sában, hé-köízönt a Nem-jó; ki már kicsin-e­gétől-fogva, valamint az Anitya' tej ét, úgy fzopta a' gonofzságokat; ki tellyes életét másnak nem csak meg rontásában; hanem el-oltásában is izűnetlen gyakorlottá: nem láttlzactanak meg-is lehetetle­neknek lenni. Ilavafz vólt a' Róka; és immár meg-aggott. Itiú pedig a' Herczeg; de tüzes. Azt gondola a gono z : hogy, Árpádnak halála után (akár-mr ként cefzi fzerit), de el-nyomhattya lángjait; es ki-nevetheti eme' Magyar Zoltánt, valamint ennek­X elot-

Next

/
Oldalképek
Tartalom