Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)
iq5 ETELKA' : TÖRTÉNETÉNEK akkor-is fen-forgó csillagokhoz fel emelte Pze« meit ; de azokban semmi könnyebbülését nem találhatta. Öregbítette nyavaláját az-is: hogy Etele ( ezen gyötrelmeit fzámba se-vévén ) fzabadságot kért az el-távozásra ; azt hányván maga' ízemére: hogy a' többiek gyönyörködnének immár le-vertt nyulaikban; ő-maga azok nélkül lenne. Pedig ide jöttének nem más vólna fő-ok?. Ezen utolsó fzavakra egéfzlen kétségbe esett Világos, és ezeket mondotta: Eredgy ! Eredgy ! akár-kinek mondgyanak, kegyetlen te-» remtés. Kövesd kemény ércz-fzívednek meglágyúlhatatlán indulatait, — Akár soha se lássalak többé. — Hagygy itt, ha lehet, irgalmatlan lélek! — El-is ment Etele. Világos, már el hagyott magánosságban lévén, sŰrií könyv-húilatásai között így siránkozott: El mehettel tehát Szökevény (59). Eredgy ! • m * « ri ... .- ...... - , • ( 59 ) A' Magyarok soha nem tudtak gyalázatosabb nevet adni valakire ; mint mikor egy Katoná3 kra azon utálatos SZÖKEVÉNY nevet ragafztották. Mert : Vitéz Katonáinkban , úgy tudták gyolÖlni az h l fzökéít: hogy Hadat indítottanak gyakorta azoknak Párt fogójok ellen. Mennyit kötődött ATILA a' Rómaiakkal : hogy SZŐKE V EN NYEt vifzfza-adassanak? Árpádnak, és az akkori Magyaroknak haragjokat ele. te» feftékfckkel adeya elönkbe LEÓ, ama* Bök' Napkeleti