Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I. KÖNYVE, III, SZAKASZSZA, 239 hogy nem vólna helyén bús fzíre. Midőn ofztán Etele Világoshoz meg-indúlt; úgy tettfzetfc Etelkának : mintha minden kedvét, és minden vígasságát magával el-vitte vólna; itt hagyta vólna pedig a' kedvetlenséget, és a

1 gyijt

reimet Furdalta fzjvét azon gondolat : hogy maga Árpád javaüaná Etelének, és Világosnál; Öfzve-párazásokat ; magát pedig Zalánfinak fzámára tartaná. Úgy gondola : hogy a Fejedelem

1 fzándékának iilyetén kinyilatkoztatásai, néhaóiap. ján fel-vehetnék a' parancsolatok

1 ^terraéfzetét ; és Etelét Világosnak Sátorosságára könnyen ráverhetnék. Ez ha meg-torténne; már akkor az egéfz világnak terhe bús föívére omlana. Csak nyögött ofztán magában, és föháfzkodott. Megineg-állott ismétt, és fzíinetlen a' következendokről gondolkodott* Etele ( Világosnak ofztállyába menvén ) annak hozzá-való hajlandóságát ; ki-váltt kegyességét ; és elo-menetele' meg-fzerzésére iparkodó gondgyait fzép válogatott fzavakkal ugyan ; de nem igen nagy belső indulatokkal meg-köíZönte. Kérte a' Kis^afzfzonyt : hogy vele, mint le kötelezett fzolgájával, ez-után-is úgy bánnyom El-tökéllette légyen magában: hogy, következendő élete' napjaiban, csak fzeme' intéseit-is erős parancsolattyának lenni állítaná. Ama Hadnagyságba által-téttetését csak azon okból-is nagyra böcsűlhetné : hogy közelebb0. 4 való