Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

ETELKA' TÖRTENETÉN EK tében, fzorongatva tartattanak; az-után tágas, és egyenes útra erefztettettenek, Ezek, a' korJátból ki-fzökdöcsölvén • nem más-képpen uralkodtanak meg-illetődött fzívén, mint az emífzJ.Q Tüzek fzoktanak : midőn, a' meg-értt Vetejnényekben pajkoskodván, úgy le tefznek lábaik' rói mindeneket: hogy még ama' Vizeket - is, jnellyek el-oltásokra hordattanak ; élelmekre • is lenni láttfzattatnának. Már moll: nerç csak az elobbeni beízélge* tés; hanem az Er ekje-is háborgatta kis fzívét. Azt hányta - vetette kezeiben. Már Kebelébe tette; már ismétt ki-emelte. Etele' Képének minden vonáskáin nagy fzorgalommal ineg-állapodván; fő - képpen fejedelmi ruházattyát esU' dálltta. Végtére ezeket mondotta : Moft tudom immár, kivel légyen dolgom. Édes Etelém! El-árúlta Nemes Személlyedet ezen Örcza ; ezen gomböjű Száj ; ezen kinyíl tt méltóságos két Szem. Ezeknek mettersé* ges vonásaik Téged' újjongatnak, ki magadat nein tudom mi végre, el-kévánod-rejteni. Mert mi okra nézve (hacsak ei-akarád titkolni méltóságos Személlyedett) le-nem-tépted Kalpagodról a' Forgót? el-nein-vetetted jobb kezedből a' Buzogánt? Mért nyilván ki-nem adod magadat, penig az előtt, a'-ki Téged' ÍRen-igazában fzeret? vagy azt gondolád: hogy kevessebb hajlandósaggal léfzek hozzád, úgy-mint Vezér-