Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I . KÖNYVE. II . SZAKASZSZA. 125 tottanak az Ifiak, betegségednek okai lehette­nek. Mert: neiu-de nem Baziiiskusok' termé­fzetekkel bírnak némelly emberek, kik pufzta látásokkal nem csak meg-ígézhetik, hanem el-is* vefzthetik a' í'zép teremtményeket. Felele Etelka: Oh be igazán mondattad ezeket, édes Kádárom! — Iftenein ! be mér­ges ízemeket tapaíztaltam némellyekben, még az utólsókban-is ! De azt mondgyák; hogy nem minden méreg keserű. — Az-után ; mi­nő fel-gerjedett fzívekkel fárafztották az Ege­ket , még az utóisók is. Nem igaz tehát, hogy a' sereg-bajeó sántít. — De a' léleknek ezen buzgóságát akkor lehetett fo-képpen éfzre-ven­nem, inidon az Oltárhoz hozattanak a' fákják. Úgy tettfzett: mintha inind-egygyiknek fzíve, még az utólsójé is, nem külömben , mint ama fákja , lángallott. — Oh melly gyönyörűség volt látni, még az utólsót-is, midőn, az Egy-háznak közepét ki-üritvén, magokat a' falakhoz vették ! — Elsők az utóisókkal vetekedtenek. Él-an­nyira egyfzív, egy lélek vala mind-nyájában. Már igen közel járt Etelka az igazsághoz. Nem-is-akart Kádár ezekről többet fzóilani, mag-fogottnak lenni állítván a' Kender-rigót. De még-is, hogy a' Szűz' fzivének minden el-rej­tett réfzeiben lappangó, és azokat eméfztő titkos gyötrelmeit, 's azoknak hannant - való ízármazását ki-csafaxhatná, más felé fordította H 5 be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom