Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I. KÖNYVE. II. SZAKASZSZA. 109 De alig mehetett az udvarra, íme a' Dajkát eleibe tántorogni, és'vállain el-fzórtt tar-fzürke hajakkal, halogatott ruháival, Eteikának halálát jelenteni hallya. Ennek hailattára egáfzlen fel-b orzadott teste a' Fő-papnak. Meg-kérdezte nagy' álmélkodva : mi jelekből lehetett el-enyífzttét ki-venui"? A' Dajka azt jajgatta: hoey ő Alakjának ágyára éppen akkor talált le-Üini, midőn a' Fő-pap* ivak nevét kiáltotta, azután párájával a' lelkétis ki-fútta. Keves idő várva, midőn gyenge tagjait tapogatná , azokat hidegülni, és meg-ismérevedni tapafztalta. ^ E' fzavakra félig el halván a' FÖ-pap , bérobana inkább , sem mint bé-métie ofztállyába. Fel-állottanak haj - ízálai, midőn, ágyához közelítvén, életének semmi jeleit nem vehette. •Jajgatott a' Dajka. Jajgattanak a' Szobaleányok-is. Fel fordúlttnak ienui láttfzattatott az egéfz Sátor. Utolsó móddal, ha talántán csak enyífzo párájára-ís akadhatna, megakarván próbálni; fülét a' betegnek fzájáboz alkalmaztatta. Az-után: ha mit parancsolna, meg-kérdezte. Magához térvén Etelka, csak éppen ezeket mondotta : Igazítsd ki a' többit. Csak magaddal akarok különössen befzélleni. E' fzavakat vévén a' FÖ-pap, mind maga nagyon meg - önilt, mind pedig a' többieknek botor félelmeket-is meg-enyhítette. Csak hamar H 3 meg--