Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

118 ETELKA ' TÖRTÉNETÉNEK. ha miket Füleire bízna , azokkal házról-házra nem járna. Etele nagy Erkölcsnek mondotta ezt lenni egy Kis-afzfzonyban. De nem befzéllet többéi: Etelkáról ; ne-hogy , akarattya ellenis, ki-suhannyon valami, mellynek kétséges vételével el-árúkatna. Az egéiz afztal fcilott igen meg fzerették mind nyájan Etelét. Az ő maga-viselése; okos; és bátor befzédgye; az után fzemérmes tekintete úgy-annyira meg-tettízettenek miud Árpádnak, mind Világosnak, h gy magokban el-istökéilenek ; a' Fejedelem ugyan fel-magafztaltatását; a

; Kis afzfzony pedig Sátorofság-beli fzö vétségét. Mind ezeket pedig hofzfzú időre halafztani nem is akarnák. Ugyan-azért; el költvén az ebédet, fel-kelének mind-nyájan; és, fzokás fzerént, le menének a' Kertbe. Árpád, magához híván Gyulát, minek-uránna Etelének erkölcseit, nemes maga-viselését az égig magafztaica; toile azt tudaklotta: lenne-é Hadnagyságában üres hely, mellyet dicsőségessen bé-tőlrhetne ama' Jövevény"? Magának úgy tectfzene: hogy, ha azon Ifiat az Al-tifztségnek gyakorlásán kezdvén , annak idejeben iellyebb, meg-meg fellyebb emelné ; igen fiagy dífzére válna a' magyar katonaságnak. Gyula, ezen fzép Jovévénynek fzeméliyéVil maga Hadnagyságát még fenyessebbnek akarván