Dugonics András: Etelka : Első könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

I

. KÖNYVE. II

. SZAKASZSZA. 93 A' Kertben sétálgatott akkor ÁRPÁD, és Világos Kis-afzfzoiiuvnl az Áldozat' ékességéről, Etelkának nemes maga-viseléséről, és ama' Jövevénynek fzép termetéről befzélgetett ; midőn ugyan azon jövevény nagy tifztességgel, nagy fzeinérmes bátorsággal hozzájok érkezett. Meg-hajtotta magát elüttök; azután, Árpádnak eleibe állván , ezeket mondá ; Meg-bocáss, hatalmas Fejedelem, hogy, minek-előtte Sátorodhoz hivatalos lettem , nem tehettem kötelességemnek eleget. Későre érkeztem Wilágos- várra. Már akkor az Áldozathoz fogtanak buzgó embereid, midőn lovamról egy fzolga-társammai le-fzáilottam. Külső Tartó manyo k ból eme' híres-neves Orfzágodba jövetelemnek nem más az oka, hanem Árpádnak, és vele-egygyütt a' Vitéz Magyaroknak mefzf/e ei-terjedett hatalmok. Nem csuda penig, hogy híres nevetekkel meg telvén a' világ, Magnes-ko gyanánt magatokhoz fordíchattyátok a' vasaltt fzívii bátor nemzeteket. Én ugyau nagy fzereucsémnek fogom tartani, ha vitéz Katonáid kőzé lzámláltatol Nagy dicsőségemre - is fog válni, ha illy Meder alatt tanúlom az Hadimefterséget. ( 20 ) Meg-mutatom penig azt: G 3 hogy ( 20 ) ieö, ama Nap-keleá Bölcs Cszdfzdr, Árpád' Hctdi-mejle-rség-e ellen ( Tacíka j igy oktattya maga Vis-