Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

VIII SZAKASZ. XI. RÉSZ. 371 vágtattak a' szaladok után. Elleniben az ellenkőző Táborok szaladni gondolván Kenyeresspket ; magok-is ineg-szaladtanak. Minő nagy vala pedig Cézár Táborának haragja és diihössége, még a' rneg-hólttak ellenis ; egy tÖrtenetbol lőhet ki-venni. Kik a' Csata piacról el-szaladhattdk ; azok Múmiába vötték magokat. Midőn ezeket-is ostromlani keztiötce Cézcir ; azoinban azok, kik a' másadik ostromlásra hagyattak ; hogy addig-is 11e henyéllyenek ; az ellenségnek le-húllott embereit (egygyet a' másik mellé tévén, az-után, torony módra , egy-két emeletre fül-vivén ) hogy erősebben állyanak , lándsákkal és-nyilakkal szogezték-Öszsze. Ez a' látomáuy még a' Pogányok előct-is irtóztató vala. Mind ezeket a' szerencsétlenségeket látván Pompéjusnak két nagyra-születött fiai, lassan-lassan a' győzedelem felől alacsonyabban gondolkodtatlak. Egygyik Kvéjus ( a' Csatapiacról el-illantván ) sebes lábbal a' pusztákon, a' járatlan útakon tévöjgott. És, minek-utánna Cenonínustól uton-érettetött, Lauro várossánál le-vágattatott, mivel magát (mint-ha kétségbese-esett vólna ) Cev.onínus ellen fől-mereszteni merte. Másik fiát Sekstust addig-is Ccltiberiába rejtőt te a' tova-látó Szerencse ; még, Cézár után, más hadakra ki-hítta. A a 3 Ti-.