Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

IOÓ . RÓMAI TÖRTÉNETEK. niknlumnak el-foglalássát meg-értvén ; a' 77fcm5« hídon körösztiil-ment , és vele meg-ütközött. jDe mivel a' reá-tódúltt ellenséget se maga megnem-verhette, se maga' embereivel meg-nemhátrálhatta , mind-addig hadakozott; még hátúi a' hídnak elejét el-ncm-rontották emberei. Ekkor '-osztán maga-is a Tiberisbe ugorván ; által úszott Rómába ; és fegyverét el-nein-vesztötte. Mucins pedig, kit osztán a' történet Csonkának , vagy-is Balognak nevezött ( Mutins sc«vola ) alattomban az ellenségnek Táborába szökött : minek-utáuna fó-emberei közül egygyet a' Sátorban agyon szúrt, és ezért tüstént megfogattatott^ és a'Kiráj eleibe vitetett; hibázó jobb kezét az ott-egŐ tűzbe tötte, és a' kirájnak félelmét e' ravaszkodó szavaival meg-kettoztette : Most tudd-meg ( úgy - mond ) minő embernek kezétől inenekodtél-meg. Ilyen emberek, mint én, három-százan esküdtünk-Öszsze életöd ellen. Ez a' történet csudálatra méltó löhetött. Mucins, midőn kezét a' lángoló tűzön égette , és magát a' balogságra kénszörítötte ; semmit se félt Porsenának hatalmasságától. Porscna elleniben, a' füstölgő kezet éppen nem nézhet-» vén; valamint a' kocsonya, szint'-úgy röszketött. Ezeket cseleküdték a' férj-tiak. De hogy egygyik Nein se légyen döcsoség és dicséret nélkül; hallyuk. mit cseleködött a' Fehér-népnek nagy-szívúsége-is. Ezek