Dugonics András: Római történetek / Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1800 (L.sz.Cs.Gy.840)

I. SZAKASZ. V

II. RÉSZ. 41 diumot (7), a' Birodalomnak különös zálogjait. A' kettős Jánust (8), a' Hadnak és Békességnek hitelét. A' Tüzet pedig fŐ-képpen Veszta Szüdölt, hogy azokat őrizzék. Hogy pedig a* nép-is tudhassa azoknak jelen-léttöket ;ezek a' Papok (Márciusnak egy ki-szabott napján j azokkal a' tizen-két Paisokkal ugrándozva jártak a' Városon körösztiil. Ugyan-csak (erre az okra nézve) őket Ugróknak nevezték ( Salii ). Az elöl-ugró Papot pedig Prásulnak mondották. (7). A* Palládiumról eleget írtam abban a' Könyvemben , melyet, Trója' veszedelme cím alatt, 1774dikben ki-adtam Landerer Mihály bötiiivel, és költségével. Lásd ott a'Harmadik könyvben , Palladium cím alatt. (8). Az esztendőnek Istene vólt Jánus. Ugyanazért: az esztendőnek kezdete Januáriusnak neveztetett, melynek első napján, ajándékokat, mátkatálakat , mostanában köszöntéseket, jó-kévánosokat visznek egy-másnak. Ennek templomot építetett Fúrna Rómában. Itt az ö képének mind elől mind hátúi ábrázatja vala : mivel Januariusnak első napján mind az ó , mind az új esztendőt láthatni. Midőn a" Római népnek széles e' Világon békessége vala ( a' mint Fúrna üdejében vólt) bé-szokták tenni e' templomnak ajtaját ; ki-nyitni pedig, midőn valami nemzettel hadakoztak, és e' templomnak ki-nyitássá jele vólt a' következendő háborús iidönek.