Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

Hogy magokat jobban meg - erősíthessék Dáciában, Kandics-nevíi követet küldöttek Kon* stancinápolba 5 Justiniánüs Császárhoz, azt ígérvén néki : hogy Frigyessei fognának lönni ezeit három államányok alatt : I-ször : Hogy most né* kik ajándékot küldgyön. ILszor : Az-után pedig esz.tendő-beli adót. III-szar : Lakássokra több földet, öreg lévén Justiniánus, és velek bajoskodni nem akarván, mindent meg-eugedött, és velek egész hólttáig csendességben élt. Meg-halván Jtistiniánus-CsksZ'kT, és he jette Justínus az ifiabbik ülvén a' Császári székre, 565-dikbèn Tarait-ne vu követjöket küldötték hozzája a' Csabai-Magyarok : azt izenvén néki: hogy» valamint az eiőbbeni Császár,úgy Ó-is az adót meg-fizesse. De ezt nem csak elfülelte Justínus, hanem óket fegyverrefis fenyegetni kezdötte. Ezt el-nem-tűrhetvén a' Csabaiak , alkalmatosságot vártak a boszszú-állásra. Erre pedig ily alkalmatosságot adott maga Justínus : FŐ-vezérje vala ennek a' Császárnak Olasz* országban Narsatcs-nevezetű. Ezt (tudgya minő okból) tisztségétói meg-fosztotta , és Olasz» országból Könstancinápoiba üdőzte. E\ gyalázatra fól-indúlván Nar sates, Alboint (a' Pannonoknak ekkori kirájjokat) o/űjz-országnak el-foglalássára hívta. Aiboin , a' Csabari-Magyaroknak ajándékozván Pannóniát, Olasz-országba takaró-