Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

75 BenkŐ eló'-adgya ) csak így löhetött olvasni: armis - - sile - -, az-az : Sarmis Basilevs. Ennek a' Nagy Sarmis Kirájnak dücsŐségét irigyelvén Nagy Sándor ; Uralkodássának ( a'-mint Kurcius írja ) első esztendejében, meghaladván a' Dunát, bé-tört Dáciába, és a' Dákoknak és Triballoknak kirájját Sarmist kegyetlenül meg-verte ; Országából ki - szorította, és Belgrád mellett, a' Dunán által-menni kénszelítötte. Itt-is nevéről egy várost epétett, melyet a Dákok Sarmisnak, a Görögök Sirmusnak, a' kovetközendők Sirmiumnak mondottak. E' névről osztán az egész tartomány Deákul Sirmiumnak , magyarul Szerémségnek neveztetett. Sok üdo múlva ismétt talpra-állították magokat a' Dákok. Leg-nagyobb virágba jöttek Kotizó kirájjok alatt, ki úgy mcg-ijesztötte Rómát Augustus Császár alatt: hogy azt veszendő - főbe lönni állítanák. Ezt Horácius-is siratta ( 1. 3. ode 6. ) : Bene occupatam seditionibus delevit Urbem Dacus : az-az : a viszálkodásokba merúltt várost szinte el-foglalta a' Dákus. De meg-menekcdvén a'veszedelemtől, ismétt így örûl: ( Ode 8. ad Maecen). Mitte civiles super Urbe Curas, occidit Daci Kotisonis agmen. az-az : Haddel a' Város' felől lévő gondjaidat : a' Dáciai Kötizónak serege egy-lábig odalőtt. Mert által jővén a' Dunán ama' Vitéz Dákok ; Pannóniában Szerviát és Méziát avvagy Bulgáriát (akkoron a' Rómaiaknak