Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

55 Ezt a' leg-régíbb pocsétöt maga szemeivel látta , és kezébe fogta azon említött Úr, melynek kerületén e' vala az írás : Arma trium generum Scythalonim az-az: címűre a hárommemzl Székelyeknek. Az-után 1437-dikben (életének utólsó esztendejében) ineg-másolta Zsigmondkirájunk a' Székejek' címörét , és, mivel ezek mind a' Törökök ellen, mind a' Parasztok

1 föltáinadássában szorgalmatosan vigyáztak , ennek jeléül adódott nékik a' Nap és hóid, melyek hasonló-képpen az egekben vigyáznak. Ezzel éltek a' Székejek 1612-dikig. Ekkor Bátori Gábor Fejedelem meg-változtatta a' Napot és holdat, és ezeknek bejébe tötte a' hét dombokon álló hét várakat

: de 1613-dikban meg-ölettetvén ez a' Fejedelem Váradon, viszsza-totték a' Székejek előbbeni címorjöket, a' Napot tudniillik és hóidat, melyei mostanában - is élnek. Egész Erdélynek mostani címörét a' 7-dik Paison látni. Alól ( a' vörös udvarban ) vannak hét dombokra - építtetött annyi Kastéjok. A' címornek e' részsze a' Szászokat illeti. —Ugyan ezen vörös udvarban vannak még bal-kéz-felol a' Nap, Jobb-kéz felől az újiúló Hóid. A' címornek e' részsze a Székejeknek szóll. Némejek azt tartyák : hogy ezen hóidtól mondatik : meg-hódolni, meg-hódítani ; az-az: valami ellenséget a Hód , vagy Hóid' címöre alá kénszeríteni. — A' Fölső arany Udvarban vagyon