Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)
40 fölött Korona láceatik, mely annak jele; hogy a' Nagy - Kunságnak lakossi Kiráj által igazgattattak. ÖTÖDIK SZAKASZ. M agyar-Országról* IVÍinek - iitánna ( Orosz - országou-körösztíil ) mind a' Kis-Kunságot, mind B es s arábiai, mindmás több tartományokat meg-hódított Árpád (Béla kirájnak neveden írnokja szerént), MunMes felé ; másoknak itéletjök szerént : Erdéj felé !meg-indúlván győzedelmes seregeivel, a* Tiszán - túl meg - verte az Oroszokat, Mén-mcrót Vezérjokkel egygyütt, kinek leáuját Zoltán-fiának feleségül adta. —Meg-szalasztotta Zalánt-h ki a' Tisza és Duna között vezérlötte BolgárjaiU És akkor ez a' két tartomány neveztetett Magyar - országnak. Mert, a'mi a' Dunántúl vala ; azt Panóniának mondották,és benne Tótok laktanak. Ezeket Árpad az-után hódította-meg. Többet Magyar-országról nem írok : / mivel annak történeteivel tele vannak könyveink, A' mostani Magyar-országnak ( szorossan szólván ) határjai ezek : Dél-szakról Sklavónia , Szervia, Éj-szakról Galícia , Lodoméria, és Lengyel-