Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

EL ó• BESZÉD Mivel é' munkámban gyakran előjönnek mind a Görög Császárok ; mind a' Magyar kirájok , mind-a'-ketcőket oszsze-szödvén ; ide iktatom ; a Magyar kirájok at ugyan abból az okból; hogy ki-tessék ; hányadik Fejedelmünk alatt, és minő üdőben jött valami Uradalom a' Magyar korona alá. A' Görög Császárokat pedig azért fogom által-ellenökbe hejheztetni a' bal-lapon : hogy meg-tudhassa az Olvasó : melyik Görög Császár élt valamelyik Magyar kirájunk' üdejében. Hamarébb kezdötték Uradalomjokat a' Konstáncinápoli Görög Császárok ; mint kirájságjokat a' Magyar Fejedelmek. A' Görög birodalomnak eleje (melyet Napkeleti Birodalomnak-is mondanak , valamint Napnyúgotinak mondgyák a' Római Uradalmat) Krisíwí-Urunk' születesse utan közel 300-dik esztendőre tétetik , midőn Nagy-Konstántinus el-vitte Rómából az Uraság' székét, és Bizánciamba ^Ráciának fo-várossába) hejheztette. A' Magyar kirájságnak ekkor híre se vólt; de még Atilának se, ki ez-után száz egy nehány esztendővel érközött Magyar-országba ; a' Xirájság pedig Atila után öt - száz egy - néhány esz-