Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

HUSZON NEGYEDIK SZAKASZ. R á s c.i a - 0 r s z á g r ó h ÍÍ~asciáról nékem különös véleködésöin vagyon, de nem alapos okaim nélkül. Úgy gondolom tehát : hogy a' leg-régibb-üdokben-élŐ Görög írók ezt a' tartománt, melyről mostanában szóllani akarok , Thráciának nevezték; Kik az-után írtak , azt Ráciának mondották; a' leg-fiatalabb jegyzők, Rásciának mondgyák; Ráciának Éjszaki határjá Bulgária, Dél-szakra az Égéumi tengör. Nap-keletre Hellespontüs vagy-is a' mostani Mare di Marmora, Nap-nyúgotra Bulgária , és Macedónia. Hoszsza Ráciának 70; szélessége 40,• kovetkezés-képpen annak udvara 2tfoo-derekaltt mértt - földek. Anyavárossá Bizánciam i vagy ( a'-mirit azt az első Görög - Császár Konstántinus meg - köfösztölte ) Konstáncinápol, Ennek lakossait mostanában egy miliomra teszik. Tudni-illik hét-száz-ezer a' 7or~ rökség , két száz-ezer a' Görögség, hatvári-ezer a Zsidóság, negyven-ezer az Örménység. Hogy ennek a' Tartománnak névé eleinte Thrácia valá ; azt nem szükség élŐ-hordótt tariűságokkal bizonyítani. Tele vannak mind a' Gflrög, mind a' Deák íróknak könyveik ézén szónak emléközetéveí. Határjá mostanában Éjszakról íiérnús högynek bérccei, melyek ezt Bulgáriátok h