Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

152° Kis- Bulgáriának, a v vagy Dar dániánalt címorében meg-nem egygyeznek a' ieg-tanúltabb emberek-is. Némejek azt mondják: hogy két víz között a' Farkast szemlélik. Pe ezek Sklavoniát Bulgáriával öszsze-vegyítik ( Lásd a' 9-dik , Paist ), vagy meg-nem k ülöm bűzte tik a' Kiinsá-sági címörtul (Lásd a' 2-dik Paist). Én Du-Frssnével tartok ; mivel ez az ijetéa dolgokban igen járatos ember vala. Azt mondgya tehát ez : hogy Bulgáriának ama' leg-régibb címö e (midőn tudni-illik Nagy-Bulgáriától el-vala-választva) az légyen, melyet én itt a' 21-dik Paison elő-adok. Ennek udvara vörös. Benne vagyon egy Oroszlán, két hátulsó lábára állva , farka fel-meresztve , 's-meg-hajtva. Két első lába egymástól el-távozva , szája ki-tátva, nyelve ki-nyúl va , feje meg-korouázva. Eme' Kis-Bulgáriának-is nagy dücsosségére válik az : hogy benne születött Constáncius Khlén rus. Benne születött ennek Fia-is, ama' lég-nevezetesebb NagyKonstantínus, a ki a' Császárok közül leg-elso vólt, ki a' Korosztény hitet föl-votte ; és Rómából a' birodalmat Bizánciamba vitte, és a Várost (maga nevéről) Konstancinápolnak nevezte. HU-