Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

minekutánna Tömös-várnak Urai löttenek. Eugeniusnak vezérlése alatt ki-űzettetvén e' hejekroi a' Törökök^ Orodra a' Svábok jöctek, és a' Várost már nem Orodnak, hanem Glogovácnak mondgyák. Kár hogy a' régi Magyar neveket így legyaláztatcyák az ElŐl-járó Urak. Erről az Orodi Prépostságról ( hagyomán gyanánt ) azt mondgyák a' Városnak mostani lakossai : hogy (a' Törököknek oda jövetelök előtt) a' Prépostság - templomában - lévő valami alsó boltozatokba hordották minden írássokat a' toVa-látó Papok, és mind-eddig ott-is lennének el-rejtve. Én nem tudom : ha az Országnak nagyobb hasznára válna-é, ha, eme'régi dülledéknek le-rontássá val, kezei közé kaphatná azon Öszsze-rothadott papirosokat, mint gyönyörűségére válhatna : ha azon régi nagy épületnek dülledékjeit örökre föl-tartaná. Amúgy-is eleget hordottak-el belőlle mind az új templomnak fül-épícéssére, melly a' Prépostság előtt áll, mind az uraságnak sok épületeire, és a' Sváb* házaknak föl-állítására. Hogy pedig az Ország' Gyűlésse-is, melyet Vak-Bcla kirájunk tartott, nem Aradon ment végbe (a'-mint ezen hejeket nem ösinérő Magyar íróink befzéllik) hanem inkább : Orodra gyujtetött, könnyen lohet e' kettőből ki-vönjii : hogy Vak-Bélának üdejében I-ször Arad-vkrossa nem YÓlt, nem-is találtatik benne valami K 3 ré-