Dugonics András: A magyaroknak uradalmaik, mint a régi, mind a mostani üdökben / Írta Dugonics András. – Pesten és Pozsonyban, Füskúti Landerer Mihály betűivel és kölcségével, 1801 (L.sz. Cs.Gy.836)

ï 12 TIZENHATODIK SZAKASZ. Nagy Szerv iáról. JNcigy Szerviának nevezete azon nemzetségtói származott, mely ezt a' tájat leg-elsőben megszállttá. Sokszor vesztette-elnevét, de ismétt meg-lölcé. Ma ótet éj-szak felé a' Duna határozza. Dél-szakon Albánia végezi. Nap - keletre Bulgária, myugotra Bosnia vagyon és Ráma. Hoszsza negyven, szélessége huszon-öt ; tehát foglalattya közel ezer derekaltt - mérttiöldek. Lakosi Rácok, és Szevbusok. Salamon-kimiimlB üdejében egy nevezet alatt vala Bulgáriával, ugyan-ezért Belgrádot (mely most Szerviának anya-várossa) ,, a' többi Belgrádoknak külömbözetére, nem nevezték Szerviai

9 hanem Bulgáriai Fehér-várnak ( Aiba-Bulgariíe ). Most immár a

5 Magyarok közönségesen Nán? dorFe h ér-várnak nevezik. Anya-yárossán kivül, ezek még Nagy-Szerviában nevezetre méltó hejségek : Macsov, mely a' Macsovi híres Bánnak lak-heje vala. Szabács, melyet Először Korvímis-Mátyás-kirápnk, Mása dszor 11-József-Császár meg-vött. Grocka , holott 1739-dikben nagy vér-ontás vala. FaszsZarovic, mellyben 1718-dikban frigy köttetött a' Törökökkel. Vég - SzcndrÖ (Semendria), és Niszsza , melyet 1737-dikben meg-vettiink, az. Után