Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

4 Ugy áll r.-ijta a' ruha, mint lia a' vas villával hányták volna reája, i) Sok jó ló meg szakad addég a' hámba, me'g er­kölcsét ki tanúiba ttvák. A' disznó meg eszi ec' mákot; de a' fával nemgoil. dol. Nem mindenkor édes gyökér aj szerelem. Ritkán egygyeznek meg a' kontyok. A' macska szereti a' halat, de kerüli a' vizet. Jön, mén, mint Apátiban'a' szatyor. 2) ígérni Uraság, meg anni para'sztság, 1) Mátyás király Szabacsot meg vévén mind a' várban mind körül belől lévő helységeken sok Török katonákat el fogbtt. Mivel ezek a' király' táborának ki kemle­lésse felöl gyanúságba estenek , őket Mátyás árúba bo­csátotta de kétszeribe. Ruhájúkat elsőben, az után magokat. Ruhájokat az emberek csak hamar el kap­dosták :, mert azok' fényesek, selyemmel suhogok, a­rannyal és ezüsttel terhesek voltanak -, ugyan azért rajtok sokan kaplanak. Dé a' raboknak testtyeikre néz­vén a' venni akarók, azt mondották : bogy mintha ru­hájokat vas villával hányták volna reájok. Árnyékos duttyánokban nevekedtek, munkára nem szokott herék sima bőrük voltak. Mátyás király mind ezeket em­bereikül hallván, el nient az árú piacra, és midőn az el adott Kihaltat látta, fel kiáltott : fiai n ! ime mi­ért hadakoztunk. Osztán a' meztelen Törökökre mu­tatván, ime'(úgymond) kikkel hadakoztunk. 2) Apátiban ki vitte volt a' gazda szatyor neve­zetű kutyáját a' szállásra ; ahhöl meg is kölközött, nem lévén mit önnie, Urával haza ment; d^ha otthon jól lakot, ismét kölkeihez a' szállásra ment. Járt kelt mind addég, még fiai meg nőttek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom