Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

21 Se irja, se szelencéje, még is gyógyít. Mást rostál, maga lévén konkolyos. 6 Kétszer egy vétekbe esni, nagy gondatlanság. Ki életét meg vetheti, soha bölcsen nem élt. Mást kefél, maga leg porosabb lévén. Se hete, se hava; már is szemre hányó. Mást simít, maga borzás lévén. A' vetekedésnek veszekedés a' vége. Tehén a' borját elöl hátúi nyallya. Mást vakar maga rühes lévén. Akár hogy símíttyák a' darabost, még is ki teccik. Jele: nem szereti : mert szembe dicséri. Részegre, gyermekre, 's aszszonyra a' titkot nem bízzák. Csak hatot az almának öregébül egy pénzen. 1) # Kinek nincs ellensége, kölcsönözzön valakinek valamit, tüstént arra talál, Ira kéri. Minden vallások között leg roszszabb a'kár vallás. Tehénre sallangós nyereg. Tejes fazék mellé macska őr. Pap se lévén, papol. i) Csak az én éltemben (70 esztendők alatt) bogy ment fellyebb mindennek ára , írtóztatóság. Egy Kecskeméti pogácsa almát öt garason árúinak Pesten, holott ennek előtte (a' mint a' köz mondás tartya) hatot ádtak egy pénzen , pedig a' leg nagyobbak köziil. Egypár kordovány csizma két forintról tizenháromra ment. Pár csirke öt krajcárrúl tizenöt garasra. A' leg finomabb posztó ötrül húsz forintra ugrott. Egy nyúl ez előtt hét garas -, most három forint. Ez előtt a' bárány hét garas, most három forint. Ezek igy vannak 1809-dikben.