Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

vjnaäV^ '95 Bár csak mindenkor bennem maradhatna a' bor. Fel tette az Orbán' süvegét, l) Bor a' bogara. 2) Igyuk meg még szent János áldássát. Szabad a' P a t a k , de nem a' palack. A' bor meg hajtya a* dallost. Sör, bor, mint a' tenger, ihatik az ember. na menni, és elegendő pénzzé a' ki fizetésre nem vol­na, le vetkeztette ötet a' korcsmáros ingre és gatyára. De haza tántorgássában gatyáját el veszté ; mivel az ilyen járást még soha se próbálta. Kérdezé ruháját ho­vá tette a' feleség? a' többiről ki vallotta: hogy a* korcsmárosné az adósságért le húzta. Gatyájárúl azt mondá : hogy az útbúl ki nem térhetett. Utánna kül­dött az aszszony, és egy szolga által azt haza hozatta. Ezen nagyon örült Garai. i) Midőn II. Ulászló koronáztatott; mindnyájan a'Püspö­kök Püspöki süvegjökben állottanak mellette ki vévén Dóci Orbánt, az akkori Egri Püspököt. Ennek süvegét Ura után viszi yala annak Inassa, oly részeg Ifiú, hogy a' Püspöki süveget fejében hurdozná, és ar­rúl semmit se tudna. Ez után a' Magyarok ha valakit láttak, ki igen nagyon meg részegedett azt mondották felölle : hogy ez is olyan, mint ki egyszer az Orbán Püspöknek süvegét fel tette. «) Bor a' bogara, az az: bor emiszti meg benne az ételt. Bizonyosan ez a' hasonlatosság a' bogaraktúl szárma­zott , melyek nem csak meg dongják, hanem meg ís emisztik az érett gyümölcsöt. N 2 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom