Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

MÁSODIK RÉS Z. A' részegnek szava járattya. Bár gatyámat is borba mosnák. 'Ej dinoni dánom, tölcs: bizony nem bánom. 1 Jó: hogy gégémet el nem vágta a' bába, midőn köldökömet el mecceste. Nékem csak bort. i) Bár holtom után is pincébe temetnének. Bolond volt Diogenes, hogy üres hordóban lakott, líölcs föl ha ihatnám. 2) Ej korsó kis korsó. Torkomat újjító Kocsmárosnét búsító Ruhám rongyosító. Angyal szóll belölled, ha bort emlegeteh Igyunk egygyet. Tölcs kocsmáros nem apádról maradt. 1) Némely részeges vén'aszszonnak éppen akkor volt láng­ban a'háza , midőn részegen a'szobájában a'udtt. Kívül az emberek nagy lármával vizet vizet kiáltoltanak. Bent a' vén aszszony magában, mint a' medve dörmög­vén szüntelen azt mondotta: nékem pedig csak bort. 3) Némely részeges katona szálláson lévén egy vén asz­szonynál, vagy két kupa bort hozattatott magának. 'S 1 amúgy is már elég részeg lévén, minekelőtte le feküdtt, arra kérte a' vén aszszont: bogy ha szomjúságát eszre venné, őtet föl költené. A' vén aszszony azzal men­tegette magát : bogy azt ö nem tudhatná, mikor lenne szomjú a' katona. Erre a'* részeges azt monda : va'.a­hánszor magad föl fogsz ébredni, mindenkor föl köles „ jpiert én akkor tudd meg mindenkor szomjúhozom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom