Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : II. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

173 Bé esett orcája; de ki dült ravasz szeme. Eb lábán járó csintalan gyermek. Meg hólt Mátyás király, oda az igazság. Cigány kanállal eszik. Ravasz hájjal kenték ab felit. Soha igazán nem csal. A' szer felett hizelkedö vagy meg csalt, vagy meg akar csalni. Mikor az özvegy aszszony egy szemével Urát ke­sergi, más szemével mátkáját keresgeti. Nem minden pecsét alatt hever az igazság. Meg vonnya magát, mint a' szegény ember' má­lacca. A' sírás , aszszoríyi fogás. A' lépet is zöldnek hagygyák: hogy hamarébb meg csalhassák a' madarat. Ugyan azon két lábbal két felé jár. tok vetni, és nem kévánnyátok hasznotokra fordítani — A' holdnak fogyatkozássá voltaképpen azon estte meg esett. Ugyan azért : végső rémülés szállotta meg a' Jamajkai lakosokat. ök tehát mindnyájan Ko­lumbushoz jővén lábaihoz borúltanak , és erősen meg esküdtek előtte : bogy semmiben szűkölködni nem hagygyák. Ezek után azt cselekedte Kolumbus: hogy tőllök jól el távozott , viszszá se jött egy dara­big. Hogy osztán viszszá érkezett ; nagy méltósággal azt mondotta nékik: hogy immár meg békéltette az Istent , ki is a' meg- érdemlett büntetést el fogná há­rítani , és nem s (ok üdö múlva a' hold foygatkozás is el múlna. Hogy ez meg esett, azt gondolák a' Ja­maj kaiak: hogy néki az egész természet engedel­meskednék nem hagyták osztán szűkölködni a' Spa­nyolokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom