Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

Nagyobb Füle mint Farka. 1) Néha a' kertész is jövendőt mondhat. A' cigány rajkó is kedves az annyának. Rút és csekély a' trágya; de szép cipót ád. Néha a' Paraszt is Vitéz. Kopasz a' mentség. Ha jó lett vólna , régen el kelt vólna. Szalma tűznek szene is hitvány. A' likacsos abraktúl nem fickándozik a' Pej. A' törpe csak törpe, ha a' bércen áll is. A' hetes vászonnak se nagy az árra. Disznó a' pocsétába örömest viszsza tér. Mennél riihesebb a' disznó, annál inkább vakaródzik„ Nem derék ebéd, melynek vacsorája nincsen. Az éhes Németnek kecske-béka csibe. A' kölcsön korpa nem hájasíttya a' disznót. Cigány is a' maga' lovát dicséri. A' Tótnak Pohánka manna. Köz lónak túrós a' háta. Ocsó ott az ember, ahhol nem ösmerik. Nyakon csapás után esik üstök vonás. Majom is szereti a' maga fiát. Róka is dicséri a' maga farkát. A' le esett bikát a' gyermek is rugdossa. A

? tudatlanok előtt kiki mutogathattya magát. Süt a'nap fény, de a'Kenyeret még se sütheti meg. i) Azt a' nyúlban valóságosnak lenni Iattyuk, hogy fiilénél kissebb a' farka. Ugyan csak , ha valami kurtát akarnak a' Magyarok mondani, azt a' nyúl' farkához szokták hasonlítani. A' kurta , és jól ki nem dolgozott beJBzáÁf. ket is nyúl' farkának nevezik.