Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások : I. rész / Összeszedte és meg világosította Dugonics András. - Szeged : Nyomatott Grünn Orbán Betűivel s Költségével, 1820 (L.sz. Cs.Gy.834)

XXX ves Daliosa, C s o k o n a y Vitéz Mihály mint egy húsz esztendővel ez előtt bájaló tollával szen­telt néki, 's a' Szeretsenyek nevezete alatt ki jött munkában le is f stett ? Európának tsínosabb Nemzetei már akkor meg határozták ennek a' kérdésnek feleletét, mikor nagy elméjű, 's hasz­nos fáradozásu tudósaiknak olly szándékkal ál­lítottak emlékjeleket, hogy ezek nem tsak az érdem eránt viseltető közháladatosságot hirdes­sék: hanem még inkább a'nemes lelkű Haz-i­fiakót, a' szép és jeles példák követésére bírj. . Mennnyire mentek illyen, 's ehez hasonló íó gásokkal fel tett tzéljokban, hoszszas erősítéssel vitatni nem szükséges, minekutánna e' világ ia ^ leg távolabb fekvő népei esmérik már sz-' • mesterségeiket, tsudálják az ő mély tudón i­nyokat, 's rettegnek irtóztató hatalmoktúl. M'na ezek nem kevés szégyenünkre, valóban min­ket is nagy álmélkodással töltenek el. Ha tehát velek valaha versent futni, és vi­rágzásokban részesülni akarunk, ugyan azon a ; úton kell meg indulnunk, medyen ők anny • haliadtak már, hogy a' tökéletességnek ts: . nem végső pontjához jutnának. Mennél elól, )

Next

/
Oldalképek
Tartalom